Első díjam! :)

Hello! Még én sem hittem el de DÍJAT KAPTAM!
Nagyon szépen köszönöm Beth-nek és Shadow-nak!

a) Köszönd meg a díjat annak, akitől kaptad (ez alap)!

b) Tedd ki a díj képét az oldaladra, bármilyen formában, majd másold át a kérdéseket a díj adójának oldaláról!

c) Válaszolj az eredeti kérdésekre! (szám szerint öt darab)

d) Küldd tovább maximum öt blogírónak!

Kérdések:

1. Volt valami (valaki), ami nagy szerepet játszott a történeted megalkotásában?

Életem nagy fordulópontja volt az, amikor írni kezdtem. Csak egy barátom tudja, hogy írok, de arra még ő sem vetemedett, hogy elolvassa... De ő még így is biztat. Csak néhány kisebb történetemet olvasta, amiket még nagyon régen írtam. A családomból senki sem tudja, hogy ezt csinálom. Szinte nem ösztönöznek semmiben sem, és ha a fogalmazásom csillagos ötös lett, akkor rávágják, hogy ne vicceljek, és egyre jobban utánozom a tanárom kézírását. Talán ez volt a döntő ok. Ha nekik nem is, magamnak szerettem volna bizonyítani, hogy nem csak a testvérem ért az íráshoz, hanem én is! A barátnőmön kívül még egy emlék biztat mindenre. Egy ember emléke, aki már nincs velünk. Tanár, újságíró, és operatőr. Ő az, aki miatt még mindig az álmaimnak élek, mert ő megmutatta, hogy érdemes...

2. Melyik szereplővel tudsz azonosulni leginkább?

Katievel. Ő tölti be Zoeynak azt a védelmező-vigasztaló-felvidító szerepet, amit én szoktam a barátnőim életében.

3. Számodra mit jelent az írás?

Az életemben két dolog bizonyítja, hogy kitartó vagyok, és egy dolog, hogy vannak saját érzelmeim. Az írás felülmúlja ezt a hármat. Egyszerűen leírhatatlan érzés, amikor a kedvenc tanárom dicséri egy munkámat, amikor nevetést tudok varázsolni a barátaim arcára egy egy perc alatt megírt verssel. Vagy már volt, hogy könnyet is fakasztottam, vagy vigasztaltam. Magam sem tudom, hogy hogyan sikerülnek ezek, de sikerülnek. És amíg ez így megy, addig nem is érdekel hogyan csinálom. Amíg örömet tudok okozni az embereknek, amíg hatnak rájuk az írásaim, a fellegekben járok. Nem tudom megfogalmazni pontosan, hogy mit jelent az írás, de az biztos, hogy senki sem fogja tőlem sosem elvenni a kedvemet hozzá, és mindig Ő rá gondolok. Mert Ő is ilyen volt. Akinek az emléke örökké bennem él, még akkor is, ha már nincs velünk, és amíg élt, fel sem fogtam, milyen hihetetlen ember volt.

4. Mi volt az első történet, amit írtál?

Húúú... De rég volt már! Konkrétan én csak diktáltam négyévesen, hogy mit írjanak le xD. Egy történet volt, ahol zombi tündérek harcoltak egymással xD. Akkor sem voltam már normális az tény, de akkor olyan jó ötletnek tűnt! Egyedül nagymamámnak tetszett xD.

Amúgy, amit már kicsit több fogalmazási készséggel írtam hét évesen, az négy természet feletti lényről szólt, és a vérfarkas csaj szemszögéből íródott. Brutális lett, viszont azóta is emlegetjük a barátnőmmel.

5. Mit szoktál csinálni, ha nincs ihleted?

Gitározni, kosarazni, zenét hallgatni... Gitározás közben van, hogy egy spontán akkord sorról eszembe jut egy-egy pörgős, vagy szomorú rész. Kosarazás közben inkább a hülyülős részek, attól függ, kikkel játszok. Zené hallgatás közben, pedig egyszerre több dolog is eszembe jut, azt inkább nem sorolom fel.

Mivel új vagyok, nem ismerek sok írót, és akinek tovább adnám, az már megkapta. De akik szerintem is megérdemlik ezt a díjat: 

Shadow,  Beth, Black Bird, Ann és Roxoko  

Ma estére tervezem az új részt, de ki tudja, lehet, hogy egy tanárom felhív, hogy menjek hozzá korrepetálásra, vagy mittomén xD Szerintem már bármire képesek, csakhogy elcsesszék a napomat...